2016. november 3., csütörtök

Nessa-kritika #10 - Lucia Summer: Different Endings

Még május 30-án érkezett a rendelés Luciától, és csak most sikerült rá sort kerítenem. Ezerszer is elnézést a késlekedésért, nincs mentségem. Vagyis van, csak arra senki nem kíváncsi, főleg nem Lucia. Na de vágjunk inkább bele, eddig is eleget várattalak!


Different Endings

A kinézet
1. A fejléc. Nincs, de én ennek személy szerint mindig csak örülni tudok. (0/0)
2. A háttér. Nem a rózsaszín a kedvenc színem, de ez személyes nyavalya, összességében jól néz ki. Kellemes is, hogy egyszínű a háttér. (2/2)
3. A bejegyzések és modulok háttere. Átlátszóak, és van egy kicsit sötétebb árnyalatú keretük, ami tök jól néz ki; nem tudok belekötni. (2/2)
4. A betűszín, betűtípus, betűméret. Ahelyett, hogy egyesével végigmennék minden egyes betűn, hadd írjam már azt, hogy mindegyik rendben van, minden szempontból! Mert ez a helyzet. Néha pár apró eltérés van, de azokról úgyis rinyálok később. (3/3)
5. Az effektek. Nem hiányolom a képeffekteket, és a linkeffektek is nagyon tetszenek. (5/5)
6. A modulok. Kevés blogon előnyös a két modulsáv, de a tiéd pont ebbe a kategóriába tartozik. Az egyetlen problémám, hogy a jobb oldali sokkal hosszabb, mint a bal.
Tetszik, hogy a két főhős a két modulsáv tetején, egymással egy vonalban néz vissza a képernyőről. Pirossal javítottam a "pöttyöket fel!" modul szövegének hibáit: Nem tudom, ki hogy van vele, de amióta befejeztem a sorozatot, konkrétan üldöznek az ötletek, hogy mi történhetett volna másképp. Ezért vagy most egy Miraculous-novellaákra szakosodott blogon. Remélem, az írásaim elnyerik a tetszésedet, és elviselhetőbbé teszik a második évadig való várakozást!
A többi modullal kapcsolatban viszont semmibe nem tudok belekötni, egyedül az elrendezésükbe. Ha rám hallgatsz, a feliratkozókat átpakolod a bal oldali "történeteim" modul alá, az oldalmegtekintéseket pedig vagy leveszed, vagy az archívum utánra helyezed. A wattpad-logónak, a facebook-oldalnak, a kampánynak és a blogolj.eu plecsninek pedig a helyedben csinálnék egy külön oldalt, mert így eszméletlenül elnyújtják a jobb oldali modulsávot. (12/9)
7. Ötletesség, egyediség + könyvborító, stb. Könyvborítód nincs, ami természetes, hiszen nem is történetes blogról van szó. Eszméletlenül egyedinek számít a fejléced hiánya, a gyönyörű linkeffektek, az ötletes modulnevek (pöttyöket fel, Párizs lakói) és a modulok elrendezése. (5/5)
8. Az összhatás. Nem vagyok nagy rózsaszínmániás, de még én is elismerem, hogy a blogod jól néz ki; kellemes érzés ránézni. És a rózsaszín még a témához is kapcsolódik, elvégre nagy vonalakban "álmodsz" arról, hogy mi lehetett volna másként a fanfiction alapjául szolgáló sorozatban, az meg a rózsaszínhez köthető. (5/5)

A kinézet összesen: 34/31


A tartalom
1. A cím. Hihetetlenül találó. A blogod lényegében arról szól, hogyan lehetne megváltoztatni egy már meglévő történet végkimenetelét; novellák formájában variálod át azt (ha nem erről szól, akkor sajnálom; mentségemre szóljon, hogy nincs most időm megnézni a sorozatot). Ehhez pedig ez a cím tökéletesen passzol. Szívfájdalmam, hogy minden magyar blogger kényszeredetten ragaszkodik az angol blogcímekhez, de ezzel most kivételesen ki vagyok békülve - magyarul nem hangzana ilyen találóan. Vagy lehet, hogy igen, de teljesen mindegy. Rövid is, figyelemfelkeltő is, egyszóval minden szempontból megfelelő. (6/6)
2. A fülszöveg. Egészen más, mint amikkel eddig találkoztam, már ha a bal oldali modulsáv első modulját annak szántad. A nyelvtani hibáit az előbb már felsoroltam. A megoldása fenomenális; kellően figyelemfelkeltő, és a célközönségét azonnal berántja. Főképp, hogy egy olyan jelenségről írtál, amit mindenki tapasztalhatott már: amikor egy könyv, film, sorozat eseményein csak egy kicsit kéne változtatni, hogy az olvasó, néző kedvére legyen a végkifejlet. (5/5)
3. Az oldalak. Semmibe nem tudok belekötni, mindent szuperül oldottál meg. (4/4)
4. A blogregény. Van a blogodon egyetlen, nyolcfejezetes kis történet, a One Heart but Two Lovers, amit most blogregénynek nevezek. A külsőségek szempontjából semmi problémám vele - a szövege az ötödik fejezetet kivéve sorkizárt, a betűk egységesek, nem váltogatod őket, a címeket mindig egyformán írod fel az elejére, képekkel sem nyomatod tele a bejegyzéseket. Egyedül a szemszögeket írod fel eltérően; a harmadik fejezetben *Adrien-Macska*, az ötödikben *Marinette/Katica* és *Adrien/Macska*, a hetedikben *Marinette*, *Adrien/Fekete Macska* és *Kívülálló/Írói szemszög* (utóbbi kettőt a többivel ellentétben középre zártra sem állítottad), a nyolcadikban *Marinette/Katica*, *Macska* és *Marinette/Katica* a megcímzés. Tudom, apróság, de hadd kössek már bele valamibe, mert különben minden tökéletes! Szeretem a rendet, ezért tudom leszólni azt, ami nem tökéletesen egységes. És tetszenek a rövid fejezetek, tényleg könnyű, magával ragadó olvasmány. (5/4)
Az alapötletét nem szeretném pontozni, ugyanis nem ismerem az alapművet, nem tudom, hogy a történetet beleépítetted-e a már meglévő sztoriba, vagy annak folytatása-e. Viszont így, pontozási keretek között is elmondhatom leírhatom, hogy, amint látom, nem túl sok Miraculous-fanfiction van a blogok között; a tiéd az első, amivel eddig találkoztam, és kiemelt cseréd is csak kettő van, ami ilyen. Szóval biztosan egyedi az ötlet, de nem ismerem kellőképp az alapját, úgyhogy nem akarok pontozni.
Úgyhogy térjünk is át a kivitelezésre. Elenyészően kevés hibád van, és azok sem jelentősek, úgyhogy már eleve élveztem az olvasást, mert ritkán van ilyennel dolgom. A történetet pedig... egyszerűen imádom! Végig tudtam, hogy heppi end lesz, hiszen eleve azért írsz fanfictiont, hogy az legyen, de ettől még nem szeretem kevésbé. És csodállak, hogy ennyire fejben tudtad tartani a dolgokat. Nekem folyton emlékeztetnem kellett magamat, hogy na, Marinette azért bizonytalan Fekete Macskával kapcsolatban, mert nem tudja, hogy ő Adrien, meg ilyesmik, érted. Ha ezt nekem kellett volna megírnom, szerintem ezernyi bakit vétek.
Egyszóval imádtam a történetet, teljesen magával ragadott, beszippantott, elsodort, nem tudom, milyen szóval mondhatnám még. Nem egy nehéz olvasmány, de nem lehet mindenki Dosztojevszkij, ilyen is kell néha, egészen felfrissültem az olvasásától. Viszont van egyetlen dolog, amire fel szeretném hívni a figyelmedet, mert fontosnak tartom, és háromszor is elkövetted ugyanazt a hibát. Ez pedig az, hogy gondolkodás nélkül átugrod, kihagyod a kapcsolat felépülését Marinette és Fekete Macska között. Nem önreklámból, de a saját blogomon már fordítottam erről cikket, a vége felé találod ezt az alcímet: Ne siesd el vagy ugord át a kapcsolat fejlődését, felépülését. És ezt érdemes megfogadni. Ha nem érted, mire gondolok, akkor illusztrálnám három részlettel a 4., 5. és 8. fejezetből:
Az idő gyorsan telik, ha az ember jó társaságban van, és Macska kifejezetten remek társaság. Remek a humora, megértő és nagyon kedves. Lassan két órája beszélgetünk a tetőn, de még mindig akadna miről csevegnünk.
Fogalmam sincs, mennyi lehet az idő, egy, talán kettő. Marinette és én órák óta fent ülünk és beszélgetünk, pont mint én Katicával. Ugyanolyan vicces, és szelíd, mint az én Bogárkám.
Három hónap alatt rengeteget találkoztunk, randiztunk, Macska viszonya javult Katicáéval és az enyém is Adrienével. Mondhatni, minden visszatért a normális kerékvágásba.

Nem írom le egyesével mindegyikhez, hogy mi a problémám, inkább olvasd el a fent linkelt cikkben ezt a részt, mert sok mindenre rávilágíthat!
A történeted kivitelezése tehát: (10/8)
5. A novellák. Jelenleg hét novella található az oldaladon, ha az a kevés matematikai készségem, amim van, nem hagyott cserben. Az If Today Was Your Last Day és a Fogadás viszont nem került ki a történetes oldalak közé, amit szerintem pótolj, mert így valakinek esetleg elkerülhetik a figyelmét.
Direkt a legrégebbiekkel kezdtem, hogy lássam, hogyan fejlődtél a hónapok során. Amúgy meg tetszenek a képek a novellák elején!
Az alapötletét ezeknek sem vagyok hajlandó pontozni, mert, mint már írtam, fogalmam sincs, hogy mennyire ötletesen építed bele/hozzá a történetbe/történethez a novelláidat. Úgy meg nem lenne túl szakszerű.
A Dancing With Tears In My Eyes-ban semmibe nem tudok belekötni, egyedül pár apróságba, ami még csak nem is az íráshoz kapcsolódik, hanem a fülszövegéhez. Magában a novellában is vannak apróbb hibák, de ezek csak nekem tűnnek fel, és nem akarok miattuk beléd kötni, mert egyébként csodás munkát végeztél. A fülszöveg elejét viszont átjavítottam, mert az tényleg nagyon hibás. Ne mondd el, hogy ki vagy! Hagyj Hadd találjam ki!
Az Addicted To You-val is csak külsőleges problémám van, mégpedig az, hogy egyrészt eltér a betűtípusa a többi bejegyzésétől, másrészt balra zárt maradt.
A Blue As Ice-ban kicsit összezavart, hogy más a szereplők neve, de aztán leesett ám. Nem sok mindenbe tudok belekötni, mert teljesen jó. De azt tudom, hogy nem állítottad sorkizártra.
A Purity, a fehér páva még az előzőeknél is jobban tetszett. Hihetetlenül jól oldottad meg az előzménytörténetet és a párhuzamos idősíkot, megmagyaráztál egy szálat a fanfiction-alapban. Szerintem a sorozat rendezői a te ötleteidet fogják lenyúlni, komolyan. Csak állítsd át a novella utolsó részletét is sorkizártra.
Az Egy eldobott szerelmeslevéllel csak egyetlen problémám van. Ugye az egésznek azért alakul ki a végkifejlete olyanná, amilyenné, mert Marinette bent felejtette a történelemfüzetében a levelet, ami nemcsak az Adrien iránt érzett szerelme bizonyítéka, hanem a lány Katica mivoltának is. Téged kérdezlek: komolyan el tudod képzelni, hogy ez megtörténne? Mármint, köti a titoktartás, amit halálosan komolyan kell vennie, erre csak így írogatja az iskolában ezt a levelet, beszámolva arról, hogy ő Katica, aztán meg elküldi Adriennek a füzetet, amibe belerakta, és ahol bárki más is megláthatná? Ettől még tetszik a sztori, meg minden, csak nem túl hiteles. És igen, egy szuperhősös mesében keresek hitelességet, tudom.
Az If Today Was Your Last Day sincs sorkizártra állítva; ez volt az első dolog, ami eszembe jutott róla. Bocsánat, hogy csak ilyen semmitmondó segítséget tudok nyújtani, de ez van, ha a kritikaalany túl jó. De a novellával elérted a kívánt hatást, elérzékenyültem, egyszóval jól átadtad az érzést, amit közvetíteni akartál a történettel.
A Fogadás mindenképp az egyik legjobb novellád az eddigiek közül. El sem tudom képzelni, hogy juthatott eszedbe, hogy így szerezzenek tudomást egymás kilétéről Mari és Adrien. Zseni vagy, komolyan.
Nem voltak túl szakszerűek az elemzéseim, ezt jól tudom, de tényleg nem volt sok hiba, amibe bele tudtam volna kötni. (10/8)
6. Leírások, párbeszédek, a karakterek. A leírásaid gyönyörűek, a párbeszédeid néha megmosolyogtatnak, néha lekonyul a szám miattuk. A karaktereket pedig még jobban megjeleníted, mint amilyen a sorozatbeli alakjuk. (Megnéztem három epizódot, szóval csak az alapján tudom ezt így megítélni.) Megint rettenetesen kurtán írok, de istenem. (15/15)
7. Hitelesség, történetvezetés. A hitelességről nem sokat lehet írni, tekintve, hogy mégiscsak egy mesevilágban íródtak a történetek; amit akartam, azt már leírtam fentebb. A történetvezetésed pedig zseniális, megfelelő ütemben haladnak az események, és a novellák a lehető legjobbkor záródnak le; a blogregény részei is mindig figyelemfelkeltőek voltak, berántották az olvasót a következő fejezet elolvasásába is. (5/4)
8. Stílus, fogalmazás. A stílusod egyedi, illik a műfajhoz, amiben írsz. Szépen fogalmazol, szinte magával ragadnak a mondataid. A Fogadásból gyűjtöttem csak össze azt a kevés hibádat, ami volt, mert az a legújabb írásod, és fejlődtél közben, szóval a régi hibáidat nem lenne érdemes összegyűjteni.
A szobában hatalmas hangzavar volt, a végzős osztály hangzavara zsivaja még a folyosóra is kihallatszott, ami nem csoda, hisz ahol DJ Nino felbukkant, ott remegtek a falak. - Így nincs benne szóismétlés.
Kellett ugyan idő, de Chloén megtört a felszínesség, és most már elviselhető, sőt, élvezhető is volt a társasága. - Elvileg múltban írsz, de itt átváltottál jelenre.
Ivan és Myléne nem rajongtak az üvegezős, ’felelsz-vagy-mersz?’ játékért, így az ágyra telepedve figyelik a játékot. Kim megpörgetite az üveget, szinte maga is beesik a kör közepére, annyira részeg már. - Egy vesszőhiba is van benne, de megint a jelenidő a lényeg - hivatalosan múltban írod ezt a novellát.
Az üveg szája Chloén állt meg. Kim végre bosszút állhatott a lányon, amiért ő megalázta anno, és mert kicikizte az Alix-szel Alixszel való kapcsolata miatt. Kevesen tudjták, hogy a lány nemrég jött össze a művész lelkű művészlelkű Nathaneallel, és ezt az infót most ki tudjta használni.

Szerencsére ő volt az egyike volt azoknak, akikben kevés alkohol volt, hiszen hogyan menti meg Katica spiccesen a várost?
- Így magyarosabb a szórend.
Ha Adrien nem lett volna a képben, akkor talán lehetett volna valami, de mar már egyáltalán nem tekintett rá úgy, mint lehetséges barátra. Adrien erről mit sem tudott arról, hogy a lány Katica, és meg kell őt csókolni. Egyedül az egoóját bántotta a sértés.
- Egy elírás, utána magyartalan szórend, utána az egót toldalékolva hosszú ó-val kell írni.
Mi van, ha összetörik. M, mert én csak szórakoztam vele?
- Ezt egy mondatba is írhatnád, de ha nem teszed, az első mondat végére akkor is kérdőjel kell.
Akaratlanul is, de meghallotta a bent folytatott beszélgetést.
- Nincs szükség a 'de'-re.
Katica fájdalmasan felnyögött, amikor keményre esett.

 – Csak a fogadás végett miatt, Bogárkám! – Újabb apró csókot nyomott a nyakaára, visszahajolt, hogy a lány szemébe nézhessen, majd hátat fordított és elrohant. -
A végén csak a szokásos időváltogatás, előtte viszont keverted a 'végett'-et a 'miatt'-tal, ami gyakori hiba.
Hétfő reggelre mindenki túl volt mindenki a másnaposságon
- Megint csak a szórend.
 – Téged meg mi lelt? – haladt el mellettük Chloé.
a többiek kerek szemekkel figyeltek utánuk minket
(5/4) 
9. A helyesírás, szókincs. Helyesírási hibád még kevesebb van, mint fogalmazási, amit szintén a Fogadásból összeszedett hibáiddal illusztrálok.
A 'felelsz vagy mersz?' sok őrültségre vette már rá a fiatalokat, és ezen fiatalok közé már Marinette is csatlakozhat.
mert azt hitte, rajta senki nem foghat ki
 – Csókaldj Csókold meg a barátodjat barátodat!
- Ha azért írtad így, hogy a részegségére utalj, akkor leírom, hogy ahogy az akcentust, úgy az ilyesmit sem szerencsés megjeleníteni írásban. Inkább valami jelzővel pótold ezt. Ha meg csak elírtad, akkor kijavítottam.
Odafordult a mellette ülő, vörös fiúhoz, hogy megcsókolja.
Hátra dobta Hátradobta szőke haját
Kapsz rá... mondjuk, egy hetet.
Gyors léptekkel távozott, nem csak nemcsak az ajtótól, hanem a buliról is.
Testére valami súly zuhant, de nem tudta, mi, mivel még nem látta.
tekintete egy zöld macska szempárral macskaszempárral találkozott
Adrien eltűrte szőke tincseit az arcából, lehajolt, és gyors csókot nyomott a lány szájára.
Viszont még ezekkel együtt is messze felülmúlod a legtöbb bloggert, akiket mostanában olvastam, és különben ezeket is csak azért írtam, hogy legalább valamiben hibát találhassak. A szókincsed pedig nagyszerű. (5/4)
10. Rendezettség, kiigazodás. A nem-történetes blogoknál mindig van egy ilyen szempont is. A tiédet leginkább novellás blognak tudnám nevezni, de ez nem lényeg, csak azért írom, hogy értsd, mi ez itt. És örömmel jelentem, hogy a blogodon tökéletesen el lehet igazodni, csak ne felejtsd el felsorakoztatni a történetmenübe azt a két novellát, amit fent írtam, hogy kihagytál, meg korrigálni azt a pár hülyeséget, amit a szemszögek felírásával kapcsolatban írtam a blogregényedről! (2/1)
11. Ötletesség, egyediség + trailer, függelék, stb. Trailered nincs, hála istennek - nincs is rá szükséged. Páratlanul ötletes a blogod címe, a fülszövege, a praktikus oldalak, a témaválasztás, a történetek csodás megírása, kivitelezése... Egyediek a leírásaid, a párbeszédeid, a karaktereid, a stílusod, a történetvezetésed, a fogalmazásod, a szókincsed és még a helyesírásod is, mert sokkal jobb, mint nem kevés bloggeré. Összességében elismerésem! (5/5)

A tartalom összesen: 77/68


A blog egésze: 111/99


Annyira megfogtak az írásaid, hogy megnéztem a sorozat első három részét. Vegyes érzéseim vannak vele kapcsolatban, de összességében eléggé tetszett. Sosem érdekelt, ha mások gyerekesnek tartanak, nem erről van szó, de most abszolút el vagyok havazva, ezért nincs időm folytatni. Talán egyszer, ha tényleg lesz időm, végignézem a sorozatot, hogy utána alkossak róla határozott véleményt. Azt már a blogodat olvasva is láttam, hogy nagyon ötletes, nem mindennapi világban játszódik. Addig pedig nagyon köszönöm, hogy megismertetted velem!
Az egyetlen, az igazi, a legkegyetlenebb, a legromlottabb, a legjavíthatatlanabb, a legreménytelenebb, legőrültebb, legégetnivalóbb Nessa randalírozott. További kellemes szünetet mindenkinek! :) xxx
U. i.: Ez a 10. kritikám a blogon. Tortát nekem :3

2 megjegyzés:

  1. Kedves Nessa!
    Köszönöm a kritikádat :D
    Igen, egy-két hiba néha-néha felüti a fejét, a bétám általában a posztolás után szokott belejavítani :D

    Az eldobott szerelmeslevél ötlete onnan jött, hogy a 10. részben Adrien verset ír Katicának... igaz, ebben nem fedi fel kilétét, és el is dobja a levelet, de a készítők csináltak egy külön epizódot, amit Adrien mesél, hogy mit is írt igazából. És ő eredetileg tényleg beleírta, hogy Szia Bogárkám, meg ilyesmi... szóval Mari rájöhetett volna, mert ezek nem voltak nagyon kisatírozva a levélen, na mindegy. Lényegében ez adta az ötletet, Adrien bohém levele, amit én Marinette-nek adtam át, mivel ő ügyetlen és egy ilyen levelet amúgy is vagy elhagy, vagy odaadja Adriennek :D

    A hibákat majd igyekszem kijavítani. a tanácsaidat megfogadni :)

    xxLucia :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Lucia!
      Ne köszönd, én tartozom hálával az élményért! :)
      Á, így már értem. Tényleg igyekszem időt szakítani a sorozat megnézésére, mert sikerült ezzel is még jobban felkelteni az érdeklődésemet. :D

      xx Nessa

      Törlés