Nessa-kritika #11 - Bella Everdeen: A vision of ecstasy

Még június 24-én érkezett a rendelés Bellától, és rettenetesen szégyellem, hogy csak most hozom. A szerkesztőtársaimnak már megejtettem a fárasztó és életkedvelszívó mentegetőzésemet, gondolom, te még annyira sem vagy rá kíváncsi, mint ők, úgyhogy nem indoklom a hatalmas várakoztatást - csak annyit kérek, hogy nézd el nekem.

A vision of ecstasy

A kinézet

1. A fejléc. Hasonlóval szerintem még nem találkoztam. Ahogy látom, a saját munkád, és ezt rögtön meg is lehet róla állapítani - ugyanis hiányzik az a túlcsicsázott, cukormáztól bűzlő összevisszaság, ami egyes designblogok sajátja. Szóval összességében nagyon tetszik, a design többi részéhez zseniálisan passzol, tökéletesen eltaláltad a megfelelő árnyalatokat. Igaz, a középen lévő lány karja nem a legszebben van kivágva, de ezt csak az veszi észre, aki direkt kritikus szemmel néz rá, mint például én; úgyhogy emiatt eszedbe ne jusson lecserélni, mert úgy jó, ahogy van. A cím különlegesen van ráírva, és bár nem vagyok híve a fejlécre nyomorgatott random angol idézeteknek (magyar blogokon, de ezt már említeni se merem), amik rosszabb esetben teljesen hibásak nyelvtanilag, a tiéddel ki vagyok békülve, mert egyrészt nem találtam benne hibát, másrészt a blog tartalmára is illik. Magyarán a fejlécedre jó ránézni. (6/6)
2. A háttér. A fehér tökéletesen illik a fejléchez, és az is szuper, hogy egyszínű - jobb nem is lehetne. (2/2)
3. A bejegyzések és modulok háttere. Mint már mondtam, tökéletes harmóniában állnak a fejléc színeivel, úgyhogy semmi problémám velük, sőt. A rózsaszínes keret pedig eszméletlenül jól néz ki, annak ellenére, hogy nem vagyok egy rózsaszín-fanatikus. (2/2)
4. A betűszín, betűtípus, betűméret. Szerintem a legegyszerűbb, ha azt mondom, hogy minden csodás: fölösleges egyesével felsorolni az utolsó betűig mindent az összes szempont szerint, és egyesével találni rájuk valami pozitív jelzőt, nem? (3/3)
5. Az effektek. Sehol egy képeffekt, ami jó hír, hiszen nem is nézne ki jól a blogod összhatásával. A linkeffektekbe pedig nem tudok belekötni, ugyanis csodásak, semmit nem tudok kifogásolni. (5/5)
6. A modulok. A Köszöntelek modul rendkívül frappáns és csalogató, főleg a rózsaszínű, dőlt betűs kijelöléseket is figyelembe véve, amik csak feldobják az egészet. Javítottam a hibáit (csak, hogy valamibe bele is tudjak kötni): Kedves vándor az A Vvision of ecstasy (a blog címében kisbetűvel szerepel, itt is legyen akkor úgy) oldalán, ahol a futball világába igyekezlek elkalauzolni Téged.! Kedvedre válogathatsz a rövidebb és hosszabb novellák, kisregények és történetek között, melynek középpontjában a legkülönbözőbb futballisták állnak. Tetszik a menü könyvespolc-elnevezése, valamint, hogy a feliratkozók gyémántok. Amin én a helyedben változtatnék, az a sorrend, és az is csak egyetlen szempontból: helyezd előrébb a feliratkozó-modult, mert így nagyon nehezen elérhető. Mondjuk, lehetne a chat előtt. Másban viszont nem találtam kivetnivalót, szóval elismerésem! (12/11)
7. Ötletesség, egyediség + könyvborító, stb. Az If I Stay-es montázsok sosem voltak túl egyediek, de ettől még nem tudok rosszat mondani a történeteidhez rendelt könyvborítókra, és még így is sokkal jobbak, mintha pár png-ből meg háttérelemből dobtál volna össze valami csicsásat. Mindenképp egyedi a saját készítésű fejléced és designod a színeivel, az összeállításával, a pont megfelelő mértékben kicsinosítottságával. Vagyis le a kalappal előtted, pazar munkát végeztél! (5/5)
8. Az összhatás. A blogodra ránézni is kellemes érzés, minden szín harmonizál a többivel, a linkeffektek igényes hatást kölcsönöznek az egésznek... De szerintem ezt már eleget ragoztam. (5/5)

A kinézet összesen: 40/39


A tartalom
1. A cím. Mindig nehezebb a címválasztás, amikor nem egytörténetes, hanem novellás és többtörténetes blogról van szó, mint a tiéd esetében. Örök szívfájdalmam, hogy a magyar bloggerek kényszeredetten ragaszkodnak az angol címekhez, de a te blogod címe jobban hangzik így, mint magyarul hangzana. A "Football stories" viszont abszolút fölösleges a végére, hiszen azért ismerjük el, nem a foci áll a történetek vagy a novella középpontjában; sőt, ez szinte háttérbe szorul a történetek többi eleméhez képest. De, ha benne is hagyod ezt a két szót, feltétlenül kéne a kötőjel elé egy szóköz, mert így nagyon rendezetlen és összecsapott hatást kelt. De azt kell mondjam, az első része nagyon megfogott: amennyire én látom, csodásan illik a blog tartalmára, és ez nem kis előny. Nem is túl rövid vagy bonyolult, a maga módján pedig még figyelemfelkeltő is, szóval nem ragozom tovább. (6/5)
2. A fülszöveg. Három megjelent fülszöveg található a blogodon, a két történethez egy-egy, meg a novellához is egy. A másik kettő, csak tervbe vett történet fülszövegét nem veszem figyelembe.
Marcot azonban a gyűlölet hajtja, és képtelen megbocsátani a lány tettét. 4 Négy (így jobban néz ki, mint számmal írva) év telt el, hosszú hónapok, mire újra közel érezheti magához. Milliónyi perc a hiányában, ezernyi nap nélküle. Ezeket az apró, elenyésző hibákat figyelmen kívül hagyva a fülszöveged minden szempontból tökéletes. Megcsillogtatja a pazar fogalmazásodat, valamint a történetbe is kellőképp betekintést enged; nem tudok róla rosszat írni.
A novella fülszövege tulajdonképpen egy részlet a műből magából, de nem is választhattál volna jobb részletet. A kezdeti fellángolás szépen lassan eltűnt, mintha már csak a parazsak maradtak volna, amiket Adriana igyekezett életben tartani és megóvni a közelgő vihartól. Fogait ajkaiba mélyesztve markolta meg a konyhaszekrény hideg pultját, miközben halk sóhajok hagyták el száját.
Sienna Everett, a New York University Arts & Science diákjaként utazik Spanyolországba. Damien felesége, New York egyik legpatinásabb galériájának tulajdonosa, ahol a fiatal festőtehetség, Sienna munkái is kiállításra kerültek, a szakítás után azonban minden álma összedőlt. Neymar egész lénye megőrjíti a lányt: makacssága és nemtörődömsége, durvasága és modora, mégis egy valamire egyvalamire mégis megtanítja Siennát. Szenvedélyesen, vadul, teljes szívből, jobban, mint bármikor máskor. Ez is rendelkezik minden jósággal, amivel egy fülszövegnek rendelkeznie kell; nem tudom tovább ragozni. (5/4)
3. Az oldalak. Hat oldalad van; az "Elismerések", az "Ők így látják", a "Versenyek" és a "Novellák" teljesen rendben van, előbbi kettőnek még a neve is egyedi. De egy dolgot magyarázz meg nekem. Van ugye a "Történetek" oldalad, amire a Ne engedj el fülszövege és fejezetei meg a két tervezett történeted is kikerült... mégis van egy külön oldal a Téged akarlaknak. A Téged akarlak nem történet, vagy akkor miért nincs az is a listán? Simán odafért volna, és akkor nincs szükség külön oldalra neki. (4/3)
4. A novella. Hát, ez a pont se lesz olyan hosszú, mint amilyen lenne, ha lenne mit kritizálni rajta. (Szóismétlés, igeeeen!) A novellád ugyanis, amellett, hogy egy zseniálisan megírt, csodás karácsonyi történet (ami ritka, mert a karácsonyi alkotások legtöbbször vagy a nyálas, vagy az erőltetetten szomorú kategóriába szoktak esni), minden hibától mentes, amibe beleköthetnék. Időzhetnék az elenyészően kicsi vesszőhibákon, de minek? Élvezet a soraidat olvasni, a történet maga pedig épp olyan magával ragadó, mint a két eddig megjelent blogregényed az oldalon. Nem vagy semmi! (10/9)
5. A történetek. Kettő van, de hogy ne legyen ötven pontos ez a rész, összegezve pontozom mind a kettő külcsínyét, alapötletét és kivitelezését is.
Csodával határos módon a bejegyzések sorkizártra vannak állítva (el sem tudod képzelni, ez mennyire ritka eset számomra), nem pakolod őket tele képekkel - ha jól emlékszem, csak a Ne engedj el második fejezetében tettél be egyet a rész elejére, meg a Téged akarlak pár fejezetének az elején van egy-egy gif, és ennyi. A részek címeit mindig ugyanazzal a betűtípussal és -mérettel írod, és ez igazán igényes kinézetet kölcsönöz nekik. Tetszik, hogy a visszaemlékezéseket nem egy középre zárt VISSZAEMLÉKEZÉS-felirattal vagy hasonlóval különíted el a többi szövegtől, hanem dőlt betűkkel. Az időugrásoknál kivételesen tetszik ez a dátumfelírós módszer, ugyanis nem ugrik ki túlzottan a szövegből, nem tépi ki az olvasót a környezetből, amiről épp olvasott, ha érted, mire gondolok. Vagyis a két blogregényed, vagy nem tudom, minek nevezzem őket, külseje: (5/5)
Következzenek az alapötletek. Persze, mind a kettő focistás fanfiction (legalábbis azt hiszem; nem vagyok túlzottan otthon ebben a témában), de ezt most nem veszem figyelembe, arra való tekintettel, hogy mekkorát alkottál. A Ne engedj elére egy rossz szavam se lehet; azonnal magával ragadott az egyedisége. A Téged akarlak ennyire már nem profi (ami nem jelenti azt, hogy rossz lenne), hiszen a megszokott összetört szívű karakterek egyéjszakás kalandból lett szerelme az, de ugyanakkor az összetört szívek előzménye fenomenálisan különleges, és az is, ahogy azokat megjeleníted. A buliban-találkozós-motívum nem a kedvencem, és nem valami egyedi, de nem lehet minden tökéletes, mert akkor a kritikusnak nincs dolga. Az alapötletek tehát összesítve: (10/8)
Nézzük a kivitelezést. A Ne engedj elt kénytelen vagyok ismét pár szóval letudni, mivel semmi kifogásolnivalót nem találtam benne. A Téged akarlakkal kapcsolatban viszont muszáj kitérnem rá, mennyire zseniálisat alkottál, ugyanis a felülmúlhatatlannak tűnő Ne engedj el után azt hittem, nem tudod már hova fokozni, mégis sikerült. Tetszik, hogy nem első látásra szerelem lesz az egyéjszakás kalandból; megfogott az, ahogy másodszor találkozik Neymar és Sienna. Ráadásul annak ellenére, hogy a fejezeteknek elenyészően kevés részét teszi ki párbeszéd, mégsem lehet elunni az olvasást, ugyanis a leírásaid olyan... kimondhatatlanul, eszméletlenül gyönyörűek (csak ilyen jelzőre futotta tőlem, sajnálom), hogy arra szavakat se ismerek. Az érzelemleírások teszik ki a történet nagy részét, amik viszont zseniálisak, magukkal sodorják az olvasót. Nem tudom, hol tanultál meg így írni, de elárulhatnád. (10/9)
6. Leírások, párbeszédek, a karakterek. Már nem tudom, milyen dicsérő jelzőket használjak. A leírásaid egyszerűen zseniálisak, nem tudom eléggé magasztalni őket. Más blogon már-már idegőrlő benyomást kelthetne, hogy ilyen kevés a történés és ennyi az érzelemleírás, de a te soraidat élvezet olvasni, bármilyen szempontból nézem is. A párbeszédeket, bár kevés van belőlük, mégsem tudom kifogásolni; úgy jók, ahogy vannak. A karaktereken fölösleges lenne egyesével végigmenni, ugyanis mindegyikük rétegelt, szerethető, összetett, valószerű, szinte már a sorok közül kisétáló, élő, lélegző élőlény. (15/15)
7. Stílus, fogalmazás. Nagyon utálom magam, hogy csak magasztalni tudlak, de tényleg csak azt lehet. Igaz, kevered a "még" és a "míg" szavakat (rengetegszer az előbbit írod, mikor az utóbbira lenne szükség), de sehol egyetlen árva szóismétlés vagy magyartalan szórend, amit ízekre tudnék szedni. A stílusod lehengerlően fantasztikus, szinte faltam a soraidat; a fogalmazásod szinte már túlvilági módon pazar. Kérlek, ha nem indiszkrét a kérdés, és nem veszed zokon, megírnád, hogy hány éves vagy, és hány éve írsz? (5/4)
8. A helyesírás, szókincs. Pár elgépeléstől és vesszőhibától eltekintve egyszerűen nem tudok mit felemlegetni. A szókincsed minden téren zseniális, felemelő volt olvasni. Azok miatt az elenyésző hibák miatt, amiket említettem, bétát sem érdemes fogadnod, és nekem sem érdemes a billentyűzetemet koptatni - olyan jelentéktelenek és picik, hogy szerintem fel se tűnnek annak, aki nem kritizálás céljával áll neki az olvasásnak. (5/4)
9. Hitelesség, történetvezetés. A történeteidben egyetlen logikai bukfencet, bakit sem találtam; ügyes! A történetvezetés pedig pazar: a történések megfelelő ütemben folynak, a lényeges eseményeket emeled ki, a lényegtelenekkel nem untatod az olvasót; ráadásul a fejezeteket is mindig a legmegfelelőbb helyen zárod le, hogy mindenképp bevonzzák az olvasót. Sajnálom, nem tudok semmi rosszat mondani, kövezz meg! (5/5)
10. Ötletesség, egyediség + trailer, függelék, stb. Már nem tudlak hova dicsérni. A címtől és a fülszövegtől kezdve az oldalak nevein keresztül a tartalom egészéig minden egyedi és különleges; az alapötletek, a kivitelezések, a bejegyzések igényes külseje, a leírásaid (amiket könyvben ki kéne adni, esküszöm), a karaktereid, a stílusod, a fogalmazásod, a szókincsed, a történetvezetés... Ámulok és bámulok, komolyan. Nagyon régen nem volt részem ilyen felemelő kritikaolvasmányban. Szóval csak így tovább! (5/5)

A tartalom összesen: 85/76


A blog egésze: 125/115


Ezerszer is elnézésedet kérem a rettenetesen hosszú várakoztatásért, el sem tudod képzelni, mennyire el voltam, vagyok és leszek temetve mostanában. Remélem, a nem túl sok építő kritika ellenére is hasznosnak találtad a firkálmányomat, és nem küldesz el melegebb éghajlatra a késés és a nem túl sok segítségnyújtás miatt.
xx Nessa

Sziasztok!

Igen, ismét cím nélkül. Ez nekem egyszerűen nem megy. :D

Sokat gondolkoztam arról, hogy mit is kezdjek magammal, maradjak vagy sem és arra jutottam, hogy mindenképpen maradni szeretnék. Éppen zárkózom fel a rendeléseimmel, és már golyózik a szemem vagy, hogy is mondják. Mindenkitől egy kis türelmet kérek, tudom, hogy nehéz várni, de ezzel nem tudok semmit sem tenni, ha tanulni kell akkor tanulni kell.

Jelenleg pályaválasztás előtt állok és ez még jobban megnehezít mindent, jól át kell gondolni, hova szeretnél menni, mert ha rosszul választasz azzal akár az egész életedet is elronthatod bla, bla, bla...

Egyébként milyen durva már, hogy egy 14 éves gyerektől azt kérik, hogy döntse el mi akar lenni egész életében, már megint olyanról beszélek, ami nem is illik ide...

Szóval, azon vagyok, hogy kialakítsak magamnak egy napirendet, és ha ez sikerül akkor már nagyon remélem, hogy időben el tudom készíteni a rendeléseim.

Úgyhogy igen, csak ennyit szerettem volna, legyen szép napotok! :)

Kritika #1 - Ciara - Novellák & One Shot-ok

Sziasztok!

E-mail-ben, még szeptemberben kaptam egy kirtika rendelést Kuro Chayako-tól, aki pár nappal ezelőtt jelezte, hogy már nagy izgalommal várja a kritikát, én pedig mondtam neki, hogy pár napon belül elkészülök vele, és nem leszek kíméletes sem a bloggal kapcsolatban. 

Nos, a kritika el is készült. Bevallom, nem lett valami hosszú, viszont ennyire volt időm és szerintem minden olyan fontos dolgot leírtam, amit találtam.

A kritika nem bántó szándékkal íródott. Minden a saját véleményem. Ha úgy érzed megbántottalak, kérlek e-mail-ben rendezzük el!

Novellák & OneShot-ok

Cím: Mit is várhattam volna egy novellás blogtól? Nem tudom. Viszont túl egyszerű, rengeteg blogon látom. Nem tudok hozzáfűzni semmi különlegeset, mert szinte minden novelláról szóló blog ugyan ezt a nevet kapta. Az utána levő „OneShot-ok”-ról nem tudok mit mondani, ennyivel kaphatta volna azt a címet is a blog,

5/2

Kinézet: Kezdeném rögtön a fejléccel. Véleményem szerint rettentően nagy. Bőven elég lett volna ennek a fele, mert így rettentő nagy helyet foglal el. Aztán a színkombináció is lehetett volna összehangoltabb. Az egész fejléc egyetlen egy színből áll és nem tudok semmit sem kivenni a háttérből. A karakterek beleolvadnak a háttérbe, semmit körvonaluk sincs, sem kiemelve nincsenek. S ha más a designben is van világoszöld akkor a fejlécben is lehetne sokkal több, nem csak az óránál. Mellesleg ahogy ár említettem  karaktereket, azok sokkal jobban ki lehetnének emelve. Így semmi érzést, semmi cselekményt nem tudok levenni, mert egy nagy zöld színkupac az egész fejléced. Aztán amit én látok a fejlécen: egy csomó, jelentéktelennek tűnő karakter, akikből elég lett volna bőven egy a fejléc közepére. Egy óra és egy fiú, aki mögött egy iskolaszerű épület van. És a végére pedig egy marha nagy szöveg, amit szerintem nem jó részen helyeztél el. Most elmondom, én hogy helyeztem volna el az egész fejlécet. Először is, megnyitottam volna egy áttetsző alapot, ami 1000x800-as. Rádobáltam volna egy pár a bloghoz kapcsolódó képet és a két karaktert. Bár lehet, hogy jobban mutatna csak egy sima címmel egy áttetsző alapon. Itt gondolok valami hasonlóra:

Lehetne ilyen egyszerű is. Szerintem ez sokkal jobban mutat egy ilyen novellás blognál, mint az ilyen agyonzsúfolt, semmi érzést nem átadó fejléc - bocsánat, viszont tényleg ezt érzem a fejlécnél, semmi jót nem tudok róla mondani, maximum a cím az egyetlen dolog, ami tetszik rajta -. Ezen kívűl, semmiféle textúrát nem látok a háttérben, s az a fekete fejléckör valami borzalmasan nem oda illik. Ajánlom, hogy keress fel egy fejléc készítőt, aki szívesen elkészítené a te elképzelésedhez való fejlécet. Ami a dizájnt illeti, az már sokkal jobban tetszik, mint a fejléc. Először is a bejegyzések oldalával kezdeném, ami rettentően szélesre sikeredett. Lehetne egy 30-40 px-el kisebb is szélességileg, nem muszáj mindent túlméretezni. S ha már az kisebb, akkor az oldalsáv is legyen egy kicsivel kevesebb. Az első észrevételem a blog dizájnján az, hogy a keltezés sokkal fentebb van, mint a megjegyzések és a név. Ez mindenképp vidd lejjebb, mert nagyon nem mutat jól. Aztán ahogy ráviszem a kurzort a bejegyzés címére, egy türkizkékféle szín tárul elém, és rettentő nagy távolságban egy árnyék jelenik meg. Itt elgondolkodtam. Vajon miért van itt ekkora árnyék, ha a többi linknél egyáltalán nincs? Bőven elég lenne egy 2 pixel távolságnyira letolni az árnyékot, nem kell rögtön ezt is a világ végére küldeni. A bejegyzések végén túl közel van az új fejezetnek a fejléce és a bejegyzés címe az előző bejegyzés végéhez, ezt mindenképp javítsad ki, mert egybe folyik az egész. 

Az oldalsávval is vannak problémák elrendezés szempontjából. Az elő modul, az oké, viszont a második modulnak értelmét én sehogy sem látom. Beleírhattad volna akkor az elsőbe, hogy a részek mikor érkeznek, és így nem foglalná feleslegesen a helyet az oldalsávban. Aztán én egy menüt is követelnék, ha már a bemutatkozó modulban van róla szó. A többi szerintem így elrendezésileg rendben van. Aztán a modulok elnevezése rettentően gyerekesnek hangzik. "Babócák". Bevallom, a fejem fogtam, mikor elolvastam a modulcímeket. Nem akarok szőrösszívű lenni, viszont ez tényleg nem a leg ideálisabb modulnév. Szerintem bőven elég lenne az alap elnevezés, esetleg max úgy, hogy a egy-egy szót kiveszel a túl hosszú modulcímekből (pl. rendszeres olvasók - olvasók). S még egy archívum és egy menü is helyet kaphatna az oldalsávban, bár ezt lentebb említeni fogom.

10/3

Tartalom: Fülszövegileg én nem tudom, hogy mit is mondjak. Vártam a fülszöveget, viszont helyette csak egy ilyen történetbemutatós, szabályzati modult találtam, ami mellesleg tele van fogalmazási hibákkal. Rögtön kezdeném is azzal, hogy az első két mondatot kapásból gondolnod sem kellett volna, mert abszolút nem illenek oda. "Nos, először is annak, aki nem tudja mi az a yaoi: ez két fiú szerelmét takarja (és nem ritkán testi vonzalmát is), aki nem szereti, nem fogadja el az ilyesmit, azt szépen kérjük, NE fikázza az oldalt, és az írásainkat! " Személyem szerint én így fogalmaztam volna meg: A Yaoi egy olyasfajta történet, amit két fiú szerelmét takarja - és akár testi vonzalmát is -. Aki nem fogadja el az azonos nemű szerelmet, kérem, azonnal hagyja el a blogot! Így sokkal hatásosabb lenne, s az olvasó - azzal a feltétellel, ha nem szereti az ilyesfajta sztorikat -, azonnal el is hagyná az oldalt. Ezen mondatok után jött az útbaigazításos eset, amihez én elkezdtem a menü után kutatni, viszont sehol sem találtam. Lehet, hogy én vagyok csak vak, vagy el van rejtve? Elég nagy szerepet játszana, ha legalább egy menü szerepelne, mert akkor minden olyan dolgot meg lehetne tudni, amit az első modulban leírtál. Nagy hezitálás között - hogy kilépjek-e és itt hagyjam abba a kritikát, vagy olvassak tovább -, tovább olvastam. Ait még itt a fülszövegnél megemlítenék, hogy soha ne tegyél miley-t a modul szövegének végére, különben tényleg gyerekesnek tűnik az egész és minden egyes olvasó, aki elolvasta a tájékoztatót ki fog lépni az oldaladról. 

Áttérve a történetekre. Kutattam az Archívum után, viszont azt sem láttam az oldalsávban. Pedig ennek is fontos szerepe lenne. Bár ha lenne menüd, akkor csinálhatnál egy külön oldalt, amibe belinkeled az eddigi ekészült történeteket és ott még könnyebben ki is kutatná az ember, mint archívumban. Miután nagy nehezen megtaláltam a legelső bejegyzést, neki is estem és körbeszimatoltam a kinézetét. Az első észrevétel a bejegyzés kinézetéről nem volt valami egetrengető. Először is a tartalmat mindenképp sorkizárttá tettem volna, úgy sokkal tömörebbnek és rendezettebbnek tűnik az én számomra egy novella. Aztán a bekezdések azok, amik nagyon nincsenek a novelládban. Próbáltam erre is egy bólintással válaszolni magamnak, viszont muszáj kicsit letörve írnom a bejegyzést. Ha olvastál már életedben könyvet - már pedig biztos olvastál már - akkor te magad is láthatod a tördeléseket, mikor egy új helyszínre, cselekményre, vagy napszakra váltanak az írók. Nos, ez nálad egyáltalán nem valósul mege. Elméletben biztos, viszont gyaorlatban egy cseppet sem. Ajánlanám, hogy Word-ben írd meg a novellákat, One Shot-okat, hisz ott a word felajánlja a helyesírás segítséget, s ott sorkizárttá is tudod tenni az adott szöveget úgy, hogy kijelölöd az egészet(CRTL+A), majd a bekezdésbeállításoknál ott vannak, hogy melyik oldalon legyen a szöveg. A negyedikre kattints, és voilá, kész is a sorkizártság. A tördelést pedig úgy tudod előhozni, hogy a tördelni kívánt bekezdés első szavaelé kattintasz és ott megnyomod a Caps Lock feletti gombot és már meg is törte a bekezdést, vagyis beljebb vitte. Ezeknek is lehet állítani a méretét, viszont ez nekünk nem szükséges.  Aztán azt is észre vettem, hogy nem normális kötőjelet használsz, hanem "ből" jelet. Normális kötőjelet úgy tudsz előhozni Word-ben, hogy ha befejezted a szöveget, amit írtál, és most szeretnél egy párbeszédet, vagy akár csak egy kis szöveget, amire nem válaszol senki, akkor nyomz egy entert, majd lenyomod az ALT GR gombot és utána a plusz felett levő mínuszt és egy a "ből" jelnél hosszabb, kötőjelet fogsz kapni. 

Aztán amit még az olvasás során észrevettem, hogy rengetegszer ismételsz szavakat egy bekezdésen, mondaton belül. Ilyenek például a: arc(és ennek a személyes száma[arcom], ajtó, mert, miért, hogy, azért stb. Ezekre jó lenne figyelni, mert rettentően el tudja rontani a mondat, bekezdés hangulatát. Aztán a helyesírási hibák közt találtam olyat, hogy "leöltözni". Ezt jól megmosolyogtam. Nem inkább levetkőzni? Kicsit furcsáltam, viszont ki tudtam venni, de egy novellában ilyen hatalmas bakik nem valók. 

Rengeteg olyan részt olvastam, ahol a párbeszéd mondatai után nem volt semmi olyasmi dolog, ami leírta volna a szavak hangulatát. Ezt rettentően hiányzoltam. Gondolok itt például hasonlóra: 

— Nem tudtad volna ezt később megcsinálni?! — ­förmedt rám, mintha olyan nagy akadályt csináltam volna ezzel. Szemeit elöntötte az irántam érzett düh, majd megforgatta íriszeit és befutott a konyhába.

A párbeszédek helyes lefolytatásában esetleg tudok neked segíteni, és a bejegyzés formálásában is, ha szeretnéd. Viszont visszatérve a párbeszédekre, még valami nagyon szúrja a csőröm, amit ki szeretnék magamból mindenképp írni. Amikor a párbeszédben az egyik beszélő mondanivalója véget ér, és a másik szólal meg, akkor nem teszünk pontot. Viszont ezt én így nem tudom neked bővebben elmagyarázni, de találsz egy oldalt itt, ami talán segíthet megérteni. 

Még egy kis apróság, amit a legelső bejegyzésben észre vettem, az a gondolatmenet. Írtál gondolatmenetet, viszont nem úgy, ahogy az én véleményem szerint helyes. Jobbnak látom én egy párbeszédnek kezdeni, valahogy így:

— Ez csak egy rossz vicc! – gondoltam magamban — Nem, engem nem raboltak el! Csak egy béna tréfa áldozata lettem! Hamarosan megállunk az autóval, legalábbis azt hiszem, abban vagyok, kinyitják az ajtót, és elengednek. Az után délután már látom is magamat a tévében, hogy „Ez az ember volt a mai műsor balekja!” –  Nemsokára tényleg abbamaradt a zötykölődés.

A feketével kielemelt mindenképp legyen dőlt, hisz onnan lehet tudni, hogy egy gondolat kezdődik. Aztán a pirossal kiemelt "gondoltam magamban" azt erősíti meg, hogy ez tényleg egy gondolat lesz, nem tévedett az olvasó. Az után megint folytatódik a dőlttel szedett gondolatmenet, majd a menet végére egy kötőjelet biggyesztünk és folytatódhat tovább a történet. 

10/4

Rendezettség: Egy novellás blognál igen fontos, hogy normálisan lehessen tájékozódni a menüpontokon és az oldalsávon belül. Fontos, hogy néhány informásciüt tartalmazzon az oldalsáv a bloggal kapcsolatban, és ezt nálad meg is kaptuk, vizont kicsit szétszórtan. Már az előző két pontban is említettem, rettentően nehezen találtam el a blogodon menü és archívum nélkül. Szóval mindenképp illene beiktatnod egy menüt és egy archívumot, vagy legalább egy "Eddigiek" menüpontot. 

3/1

Ötletesség, egyediség: A blogot viszonylag egyedinek mondható, hisz nem minden nap lehet találkozni fiú-fiú szerelmet tápláló bloggal. a leírásod egyedi lenne, ha nem lenne minden száraz, és rideg. Bízom benne, hogy tudsz te ennél jobban is fogalmazni és helyzeteket leírni.

3/2

 

Összességében:  31/12

Gratulálok!

 

Ajánlom: minden olyan embernek, akik hisznek és szeretik a meleg fiúkról szóló történeteket, hisz ez a blog csupa ilyenből áll.